RÖVID KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KALAUZ

Előzmények:

Az írásbeliség ill. a könyvkultúra története, fejlődése szorosan kapcsolódik a történeténelmi egyházakhoz. Az első művelődési centrumok: iskolák, könyvtárak, másolóműhelyek, a püspökségek, káptalanok és a kolostorok közelében  szerveződtek.  A szentisváni alapítású Váci Egyházmegye székvárosában már kezdetektől léteztek egyházi könyvtárak. A korabeli püspöknek, a káptalannak és az e mellett működő iskolának  megvolt a  maga feladatai ellátásához szükséges könyvgyűjteménye. Mára szinte lehetetlen rekonstruálni az egykori gyűjteményeket, mivel a tatár ill. a török dúlás következtében szétszóródtak, megsemmisültek. Csupán közvetett forrásokból, leírásokból, krónikások feljegyzéseiből alkothatunk képet róluk. Így tudunk például Báthori Miklós (1474-1507) püspök hatalmas könyvtáráról, ahol Mátyás király történetírója Galeotto Marzio is többször megfordult. A püspök könyvtárát a szintén olasz humanista tudós Francesco Bandini gondozta.  A Pray-kódex, Báthori Miklós Cicero-kódexe, a váci ötvös céh sacramentariuma és a Szalkay-kódex, az a néhány máig megmaradt, de nem Vácott őrzött könyvemlék, mely tanúskodik az egyházmegye gazdag középkori könyv-kultúrájáról.
A török kiűzését követően az újjáépítés időszaka következett, s ez magával hozta a püspöki, a káptalani és a szemináriumi könyvtárak újraéledését. Az egyházmegye püspökei közül többen igazán értékes magán könyvgyűjteménnyel rendelkeztek így például az Athann püspökök, Migazzi Kristóf, Eszterházy Károly vagy Roskoványi Ágoston. Sajnos könyvtáruk nagy része jelenleg nem Vácott, hanem más neves gyűjteményekben található: Migazzi  (1756-1757 és 1762-1786) hatalmas irat- és könyvgyűjteményét Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök vásárolta meg, Eszterházy Károly (156-1762) püspök gyűjteménye Egerbe került, Roskoványi  püspök gyűjteménye  pedig a nyitrai könyvtárnak lett az alapja.
A káptalan könyvtára teljesen elpusztult így 1700-ban új alapokról kellett indítani a gyűjtemény megszervezését, ugyanígy történt a szemináriumi könyvtár esetében is. A három könyvtár története ezt követően is külön úton haladt egészen a XIX. századig.

Váci Egyházmegyei Könyvtár alapítása

A püspöki, káptalani és a szemináriumi könyvtárak Peitler Antal József (1859-1885) püspöksége idején váltak egy gyűjteménnyé.  Peitler püspök 1875-ben a püspöki palota átellenében saját költségén (40.000 Ft) emeletes könyvtárépületet emeltetett. A levéltárban őrzött tervrajz szerint impozáns, háromkupolás épülettömböt tervezett, amely anyagiak híján nem valósulhatott meg.
A jelenlegi könyvtárépület 1875 végén  már készen állt és ebbe az új díszes épületbe helyezték el a három gyűjteményt. Neve Váczi Püspök Egyházmegyei Könyvtár lett, amely később a Váci Egyházmegyei Könyvtár elnevezésre módosult. A könyvtárat Peitler Antal József megyés főpásztor 1878. január 6-án kelt ajándékozó levelében  „örökös joggal” a váci püspöki egyházmegyének ajándékozta.
A könyvtár állományának növelése, fejlesztése érdekében az alapító úgy határozott, hogy az „elhunyt kanonokok könyvbirtokai, egyesek ajándékai, a plébániai könyvek kettős példányai, valamint az újonnan vásárolt könyvek” az egyházmegyei könyvtár kezelésébe kerüljenek. Jelenleg is ezen forrásokból gyarapszik a gyűjtemény.
Az alapító a könyvtár küldetését 1878-ban, - mai napig iránymutatóan, -  így határozta meg: „ … Úgy véltük, hogy áldásos leend... Egyházi Múzsáknak is székvárosunkban egy díszes hajlékot állítani, és a tudásszomjnak eloltására itt helyben egy bővizű forrást, szökőkutat nyitni, hová majd úgy a helyi, valamint a vidéki papság vetélkedő hittel járhasson … ,s az örök élet irányaira kalauzoló tanokat és ismereteket otthon híveivel is közölhesse. Hivatva lesz a könyvtár a hittudományokon kívül a profán irodalom jelesebb termékeit is összegyűjteni, melyeket az egyesek megszerezni nem képesek. … a Váczegyházmegyei papság irodalmi munkálkodásainak gyümölcseit nyomtatásokban és kéziratokban összeszerezze, s az elődök emlékét az utódok előtt fentartsa.” (In.:Karcsú Antal Arzén: Vácz Város története.- Vác, 1880-1888. 95 p.)

Az Egyházmegyei Könyvtár a XX. század viharaiban

A Peitler Antal alapította egyházmegyei könyvtár gyűjteményének építéséhez, az épület fejlesztéséhez minden püspök igyekezett hozzájárulni. Gróf Csáky Károly Emmanuel (1900-1919) püspök, gyönyörű új könyvszekrényekkel ajándékozta meg a könyvtárat ezen kívül csodálatos könyv-és kisnyomtatvány gyűjteményét is a könyvtárra hagyta. A huszadik század  elsőfelének boldog békeéveit követően a világháborúk korszaka következett. A könyvtár ez időszakban többször megrongálódott. A második világháború bombázásai következtében teljes külső belső felújításra vált szükségessé, melyet Pétery József  (1942-1967) püspök saját költségén végeztetett el, ezen kívül  szolgálati lakást is építtetett az épülethez.
A második világháborút követően a kommunista diktatúra térhódításának kezdete egyben az egyházüldözés korszakának nyitányát is jelentette. Az iskolák államosítása, a szerzetesrendek feloszlatása, papi szemináriumok bezárása együtt járt az ott őrzött könyvanyag feldúlásával, széthordásával. Így került a gyűjteménybe az egyházmegye területén működő szerzetesi rendházakból számos könyv, vagy az 1952-ben megszüntetett váci szeminárium teljes állománya. Az egyházmegyei könyvtár gondozásával 1950-1996 között megbízott könyvtárosok, legtöbbször egy személyben próbálták rendezni a hatalmas, időközben szétzilálódott állományt. A sokszor szélmalomharcnak tűnő munka, számos értékes gyümölcsöt termett,  kódex-töredékek, ősnyomtatványok  kerültek elő, számos könyvritkaságról készült publikáció és ez időben kezdődött a különgyűjtemények megszervezése is.
Épület korszerűsítésére a fenntartó lehetőség szerint megpróbált áldozni. Bánk József érsek-püspök a folyosókra vörös márvány burkolatot készíttetett. A folyamatosan bővülő állomány elhelyezési gondjainak enyhítésére több új polc beállítására is sor került. A rendszerváltozást követően Keszthelyi Ferenc püspöksége idején az addig  fűtetlen, hideg termekbe  beszerelték a gázfűtést és ekkor renoválták a könyvtár homlokzatát is.

Napjaink Könyvtára

A rendszerváltozással új távlatok nyíltak meg az egyházi kulturális intézmények számára. A hosszú magárahagyatottság évei azonban a  mai napig éreztetik negatív hatásukat.
Jelenleg a könyvtár állománya több, mint 150.000 kötetre tehető. A hagyományos katalóguscédulás feldolgozás mellett 1998-tól számítógépes adatbázis is épül. Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ segítségével került a könyvtárba az ún. ORBIS -könyvtári szoftver, ezen kezdődhetett meg a régi könyvek szabványos feldolgozása.  Az informatikában végbemenő változások következtében könyvtári szoftver csere vált időszerűvé. 2010-ben a könyvtár Dr. Beer Miklós megyéspüspök anyagi támogatásának köszönhetően a HUNTÉKA integrált könyvtári rendszerre váltott, melynek segítségével katalógusunk egy része már elérhető a világhálón is. A raktári rend folyamatos számozással (numerus currens), lehetőség szerint a dokumentumok méretének figyelembevételével történik. A teljes állomány körülbelül 70% -ban feldolgozott  (cédulakatalóguson, v. számítógépen).
A könyvtárban dolgozók létszáma is bővült, amit a megnövekedett állomány ill. az olvasói létszám emelkedése is indukált. A könyvtár történeti hagyományaihoz híven főként az egyházmegyés papság tudományos könyvigényeit igyekszik kielégíteni. A könyvtár fő gyűjtőkörébe a teológia, filozófia, etika, történelemtudomány és segédtudományai, egyházművészet tartozik. A gyűjtemény gyarapításában a Váci Egyházmegye településeire és az egyházmegyés papságra vonatkozó dokumentumok kapnak priorítást, melyek Vaciensis néven helyismereti különgyűjteményt képeznek.
A korábban zártan működő könyvtár 2002-es évtől nyilvános könyvtárként működik és fogadja a látogatókat. Az olvasószolgálat kölcsönzési-, irodalomkutatási-, szaktájékoztatási feladatokat lát el és könyvtárközi kéréseknek is szívesen eleget tesz. A könyvtárat főként hittudományi tanulmányokat folytató hallgatók, katekéták és egyháztörténeti-, helytörténeti témákkal foglakozó kutatók keresik fel.
Az egyházmegyei könyvtár különböző szakmai szervezetek munkájában is részt vesz így például kezdetektől (1995) tagja az Egyházi Könyvtárak Egyesületének, jó kapcsolatokat ápol a püspöki székváros kulturális intézményeivel. Számos rendezvény, kiállítás megszervezése ill. támogatása kötődik .

A XXI. század nyújtotta lehetőségek és az új könyvtári eszközök segítségével a Váci Egyházmegyei Könyvtár a továbbiakban is katolikus kultúra ápolását és közvetítését szeretné folytatni, különös tekintettel az  Váci Egyházmegye számtalan kulturális kincsére.